Már 292010
 

A mozaikcsaládok esetében az életüket, életmódjukat meghatárzó kérdés, hogy a kapcsolattartást a gyermekével együtt nem élő szülő hogyan gyakorolja, gyakorolhatja. Sokszor borzolja  a kedélyeket, a szülők közötti kapcsolatot, ha a kapcsolattartás jogával a szülő nem élhet szabadon, hanem zsarolás tárgyává válik és a gyermekével együtt nem élő szülőt sakkban tartják a megvonás, korlátozás, rugalmatlanság eszközeivel. Ebben a cikkünkben az általános szabályokkal fogalkozunk, de vissza fogunk térni ezekre a speciális esetekre is.

A kapcsolattartási jog szabályozása

  • Családjogi törvényünk  szabályozza a gyermeknek különélő szülőjével való kapcsolattartási  JOGÁT, továbbá a különélő szülő kapcsolattartási kötelezettségét is.
  • A szülő és gyermeke közötti „érintkezési” jogot 1986. évi  jogszabályi   változatatta kapcsolattartási jog elnevezésre. Ez a kifejezés nemcsak formailag, tartalmilag is jobban kifejezi azt az igényt, amely e tekintetben felmerült.   Jelentős hangsúlyt kapott, hogy a különélő szülőnek a gyermekével való kapcsolattartás nemcsak jog, hanem kötelezettség is.

A kapcsolattartási joga

  • gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson
  • a gyermekétől különélő szülő kötelezettségét, miszerint a gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyerekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen.
  • A gyermeket gondozó szülő, vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

 

Mi a kapcsolattartási jog célja, tartalma?

  • A  gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekének sorsát, jövőjét akkor is figyelemmel kísérje, ha gyermekétől külön él és a szülői felügyeleti joga részben vagy egészben szünetel. Felelőssége továbbra is fennáll a gyermeke erkölcsi fejlődésének elősegítésére, jellemének kialakításra, képzettségének megszerzése terén.
  • A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti  joga szünetel.
  • Kivételes indokolt esetben – a kiskorú érdekében – azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy a –kiskorú állami nevelésbe vétele esetén a gyámhatóság dönt.

Kapcsolattartás meghatározása

  • Szülők…A kapcsolattartásról, mint a kiskorút érintő legtöbb családjogi kérdésről, elsősorban a szülők meggyezése irányadó.
  • Gyámhatóság…Ennek hiányában illetőleg a szülő és gyám közötti vita esetén a GYÁMHATÓSÁG  dönt.
  • Bíróság…Ha házassági, vagy gyermek elhelyezési per van folyamatban, a perben a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattatásról  a  bírság dönt.

Kapcsolattartás spaciális esetei

  • A gyámhivatal, illetve a házassági vagy gyermek elhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító  szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szüneteltetését rendelheti el.
  • Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre  emelkedését követő két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. Kettő év elteltével a kapcsolattartás ismételt  szabályozása a gyámhatóságnál  kérhető.
  • A kapcsolattartásra vonatkozó bírói ítélet végrehajtása eltér az általános végrehajtási szabályoktól. Ugyanis a bíróságnak az ilyen határozata végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

A kapcsolattartási jog alanyai

Kik élhetnek kapcsolattartási joggal?

  • Elsősorban a szülő, a nagyszülők, a testvér.
  • Jogszabályban megállapított esetben, vagyis, ha a szülő, vagy nagyszülő a kapcsolattartási jogával  önhibáján kívül nem  tud élni, abban az esetben a  gyermek szülőjének testvére, szülőjének házastársa is  jogosult kérni a jog gyakorlására való feljogosítását.
  • A nagyszülő  és testvér kapcsolattartási jogában az érzelmi  kapcsolat ápolása, a szeretet megnyilvánulása  a domináló. Ez utóbbi kapcsolattartás  nem a kötelesség teljesítés előírása, inkább csak lehetőség.

A kapcsolattartás formái, mértéke, módja

A kapcsolattartásnak döntően két formáját ismerjük illetve szabályozza a jog.

Ezek a

  • folyamatos és
  • időszakos kapcsolattartás.

A folyamatos kapcsolattartás

A folyamatos  (rendszeres) az a kapcsolat, amely  a szülő és gyermek között visszatérően, rendszeres időközben  ismétlődik. Jogszabály a rendszeres kapcsolattartás idejét nem korlátozza. Az érintett hatóságra (bíróság, vagy gyámhatóság) bízza az eset összes körülményének és a gyermek érdekeinek,  egészségi állapotának, a szülők méltányos érdekeinek függvényében a döntést. Figyelembe kell venni a gyermek és szülő lakása közötti távolságot. A gyermek érdeke, hogy a nem gondozó szülőjével is optimális időt tölthessen el, de a gyakoriság ne váljon a gyermek zaklatásává.

  • a gyerek szokásos tartózkodási helyén való meglátogatását,
  • a gyermek szokásos tartózkodási helyéről meghatározott időtartamra, visszaadás kötelezettségével történő  elvitelét,
  • a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolatot, igy a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést. Ajánljuk ezzel kapcsolatban cikkünket az amerikában egyre több államban használt E-láthatásról.

A kialakult  gyakorlat a körülmények figyelembevétele mellett általában  a folyamatos kapcsolattartás  időpontja kéthetenként, hétvégén egy, vagy két nap elvitellel történő kapcsolattartás.

 

Az időszakos kapcsolattartás

Az időszakos kapcsolat magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek alatt és többnapos ünnepek időszakában való, huzamosabb együttlétet.

Ehhez  tartozik még a gyermek elvitelének költsége, ruházattal ellátása, a gyermek visszaadás, a kapcsolatfelvétel elmaradásának konzekvenciáit, a szülők értesítési kötelezettsége, a bírósági és gyámhivatali döntés végrehajtása, melyre visszatérek.


Copy Protected by Tech Tips's CopyProtect Wordpress Blogs.