Már 092010
 

Normálisnak látszani alapvető emberi igény. Sem a szülő, sem a gyermek nem akarja elismerni, ha az ő családjában valami más.

Jakupcsek Gabriella azt nem értette, náluk miért Jakupcsek mindenki és miért van neki csak egy nagymamája, egy nagypapája. Az elvált szülők  gyerekeinek azt kell megszokni, hogy miért van minden megkétszerezve. Két ágy, két íróasztal, két lakás, két család, két karácsonyfa. Igaz több lehet a vakáció és az ajándék is. A harmónia és a béke elérése megkívánja, hogy a családok legyenek tisztában másságukkal, meg tudják fogalmazni a másság attribútumait, hiszen a mozaikcsaládokra nem működnek a hagyományos családokra jellemző megoldások. De miben is különbözik a mozaikcsalád a hagyományos családtól?

  1. Mesterséges kialakulás...A hagyományos családok esetében a párok családdá alakulása természetes folyamat. A közösen vállalt gyerekeiket együtt nevelik, döntenek a gyerekek sorsáról, élik meg és tanulják a családdá válás folyamatát.  A mozaikcsaládokban a szülők párrá válásával rögtön családi formációvá is alakulnak amikor az előző házasságból, kapcsolatból származó gyermekek csatlakoznak a párhoz. A mozaikcsaládok úgy válnak családdá, hogy az érzelmi kapocs még nem jött létre a család egyes tagjai között, a mostohaszülő és a mostohagyerekek között.
  2. Megkettőződés…A hagyományos családban a gyerekek egy családban élnek. Lehet, hogy a két szülő különböző hagyományai, szokásai, temperamentuma nyomot hagy a családon, konfliktusokat szül, de csak egy család van. A mozaikcsaládban a két édesszülő körül két család formálódik. A gyerekek mind a két családban élnek, ahol különböző értékrenddel, szokásokkal, napirenddel találkoznak. Sokszor meg kell küzdeniük szüleik elvárásával és a lojalitás gyakorlati problémáival. A szülőknek mindennapi feladat a másik család értékrendjével, szokásaival való együttélés.
  3. Fantomizálódás…Az édesszülők, a hagyományos családok a jog, a statisztika szemszögéből legális formáció. A mozaikcsaládok sem a jog, sem a statisztika szempontjából nem létező családi formációk. A mostohaszülő fizikailag létezik, etet, itat, fektet, fürdet, utaztat, de ha a nem gondozó szülővel él együtt, nem létezik. Emberi felelőssége van, anyagi felelősséget vállalhat, érzelmi kötődése kialakulhat, de a jog státuszát nem ismeri.
  4. Nevelői tudás…A hagyományos családokban, az édesszülőknél a terhesség során, a baba fejlődésével együtt növekszik a szeretet, fejlődik a szülők nevelői tudása. A mostohaszülőknek már akkor szülői feladatokat kell ellátni, amikor még nem is alakult ki az érzelmi kötődés, amikor még nincsenek felkészülve a gyerekekkel kapcsolatos helyzetekre. Belekerülnek és nem belenőnek a szituációba.
  5. Változó feltételek...A hagyományos családokban a gyerekeket, a szülőket hasonló hatások érik. Együtt élnek a minennapokban és ezért együtt reagálnak a környezetükben végbemenő változásokra. A mozaikcsaládban a másik család változása, a másik édesszülő által kialakított szituációk mindig folyamatosan megújuló helyzetet teremtenek, amihez folyamatosan alkalmazkodni kell.
  6. Pénz…A hagyományos családokban a két szülő együtt, egymással egyetértésben alapozza meg, alakítja ki a család anyagi, gazdasági hátterét. Igaz, a hagyományos családokban az egyik leggyakoribb konfliktus forrás a pénz lehet , de a mozaikcsaládokban nemcsak a családon belül, hanem a családok között is konfliktusforrássá válhat, még több jelentéstartalommal bírhat, a manipuláció eszközzévé válhat. Mennyi legyen a tartásdíj? Takarékosság vagy költekezés az alapelv? Milyen a két család életszinonala, életstílusa? Legyen zsebpénz, ne legyen zsebpénz?
  7. Nevelési elvek csorbulása...A hagyományos családokban is előfordul, hogy a szülők között szerepek alakulnak ki, az egyik szülő következetesebb, szigorúbb, míg a másik megengedőbb, de a mozaikcsaládokban gyakoribb, hogy egyik szülő sem szeretne szigorúnak, követelődzőnek látszani, ezért a gyerekek sokkal engedékenyebb, simulékonyabb szülőkkel élnek együtt. A bűnösség érzet, a helyzet kompenzálása hagyja a szülőket kevésbé következetessé, engedékenyebbé válni.
  8. Verseny…A hagyományos családokban a szülők erősítik és védik egymás szerepét, a kialakított képet. A mozaikcsaládokban sokkal gyakoribb egymás erényeinek eltitkolása, megmásítása, a gyerek átnevelése, a mostohaszülő lenézése, mint hagyományos családokban.  A gyerek figyelmének, szeretetének, lojalitásának kisajátítása oltárán az édesszülők hajlamosak a tényeken, a bölcsességen felülemelkedni és a másik szülőtársról kedvezőtlen véleményt kialakítani.
  9. Közvetítő szerep…A hagyományos családokban is válhat a gyerek a szülői kommunikáció áldozatává, nevelődhetnek egymás ellen az édestestvérek, alakulhatnak ki szülői kedvencek. A mozaikcsaládokban a gyermek  sokkal gyakrabban válik közvetítővé, sokkal gyakrabban kényszerül a másik szülő véleményének közvetlen vagy közvetett, szándékos vagy véletlen tolmácsolására.  A szülők, ha nem tanulnak meg egymással kommunkálni, konstruktívan együttműködni, fegyverként használhatják fel a gyermeket, közvetíthetnek, üzengetnek a gyereken keresztül.
  10. Mítoszok...A családdal kapcsolatban pozitív legendák, mesék, történetek vannak, míg a mozaikcsaládoknak rossz ízű sztereotípiákkal kell megküzdeni. Ami nem hagyományos gyanús és negatív üzenettel bír: Ha a család nem teljes, akkor csonka. Ha mostohaanya, akkor gonosz. Ha a szülők elváltak, a gyerek veszélyeztetett.
Copy Protected by Tech Tips's CopyProtect Wordpress Blogs.