máj 032010
 

Az elvált és gyermekükkel csak a láthatások során találkozó apák gyakori félelme, amire az anyák hajlamosak is ráerősíteni, hogy a gyermektartásdíj mértéke, összege, fizetésének gyakorisága, az anya elégedetlensége a láthatás megvonását eredményezheti. Nem mernek senkihez fordulni, ha úgy érzik, hogy az anya sakkban próbálja őket tartani a láthatás megvonásával, akadályoztatásával, mert úgy gondolják egy ezzel kapcsolatos hatósági ügyben ismét ők járnának pórul. Jogos-e az apák félelme? Tényleg megvonható-e a tőlük a láthatás, ha zűr van a gyermektartásdíj fizetése körül?

A szülők közötti együttműködés

Arról  már volt szó magazinunkban, hogy a kapcsolattartás  során a felek kötelesek együttműködni. Mit kell ezen érteni? A hibátlan,  a gyermek érdekét szolgáló magatartást.  A kapcsolattartást elsősorban a szülők megegyezése illetve bírósági vagy gyámhivatali döntés  szabja meg. A gyermek érdekét szolgáló szülői magatartás azt  fejezi ki, hogy a szabályozásnak megfelelően történjen a kapcsolattartás gyakorlata.

A felek együttműködési készségének hiánya a kapcsolattartás során

Gyakran használnak a felek olyan kifejezéseket, amelyről azt gondolják, hogy milyen jó fegyver. Látszólag igen, de nem tudni, hogy a fegyvernek látszó tárgy melyik vége sülhet el.

    • A nem gondozó szülő arra hivatkozik, mivel fizeti a gyermektartás díjat, akkor látni akarja a gyermekét.
    • A gyermeket gondozó szülő arra hivatkozik, hogy azért nem biztosítja a kapcsolattartást, a láthatást, mert a másik fél nem fizeti rendesen a tartásdíjat.

Láthatás megvonása gyermektartásdíj nem fizetése miatt

Amennyiben a láthatásra jogosított fél tartásdíj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a másik szülőnek  nem lehet az a válasza, hogy akkor ő sem biztosítja a gyermek kapcsolattartását. Ez nem jogszerű  válasz, hanem  ez részéről jogszerűtlen magatartás lenne. Az   együttműködési kötelezettség kereteibe nem fér bele az ilyen magatartás.

  • Ha a gondozó szülő akadályozza a láthatást...A nem gondozó szülő végrehajtási kérelemmel a gyámhivatalhoz fordulhat, hogy a gyermekkel való kapcsolattartását biztosítsa és a gyámhivatal a kapcsolattartásról, láthatásról szóló hatósági határozat végrehajtását hátrányos eszközökkel is kikényszerítheti. Ebből következik, hogy a gondozó szülő és kiskorú gyermeke esetleg kétszeresen hátrányos helyzetbe kerülhet. Egyrészt, mert nem kapja meg a gyermektartás díjat és ugyanakkor  esetleg eljárási bírságot is kiszabhatnak vele szemben.
  • Ha a nem gondozó szülő nem fizet gyermektartásdíjat…A gyermektartásdíj  nem-fizetésének büntetőjogi konzekvenciái vannak, amennyiben a kötelezett saját hibájából nem teljesíti a tartásdíj fizetési kötelezettségét, a jogosult, vagy a gyermek érdekében a gyámhivatal tehet büntető feljelentést. Ezenkívül a gyámhivatal  egyéb intézkedést is tehet a kiskorú érdekében.

Láthatás kikényszerítése gyermektartásdíj megfizetése miatt

Ez is hibás álláspont. A családjogi törvényünk, nem olyan módon szabályozza a kapcsolattartást, hogy arra a másik szülőnek akkor van joga erre, ha fizeti a gyermektartásdíjat. A kapcsolattartásnak nem ára a gyermektartásdíj.  Azt már láttuk, hogy a családjogi törvény a különélő, nem gondozó szülőnek  jogává és kötelezettségévé teszi a gyermekével a kapcsolattartást.

Zsarolás helyett hatósági intézkedés

A különélő szülők egyike sem   élhet  kvázi „zsarolással” a másik szülővel szemben. A felek vagyis a szülők  egyenrangú félként kötelesek  viselkedni a kiskorú érdekében. Természetes az, hogy megbeszélik egymással a kapcsolattatásból eredő, azzal összefüggő  közös jog és közös kötelezettség teljesítéséből adódó problémákat, de amennyiben azokat nem tudják egymás között rendezni, a  hatóság intézkedését kell kérniük, az  önkényes, egyoldalú  döntés helyett.

Sorry, the comment form is closed at this time.

Copy Protected by Tech Tips's CopyProtect Wordpress Blogs.