máj 242016
 

Tartalom

A nők társadalmi szerepéről 1

A nők szerepe a tudományos és technikai forradalomban. 1

Kitolódott a nők házassága. 2

Ipari forradalom előtt. 3

A munkaerővel szemben támasztott fizikai erő idénye csökkent. 5

A szinglik társadalmi értéke. 5

A nők szerepe a választásokon. 6

A fiatalok házassága egyre kevésbé tartós. 7

 

 

Kopátsy Sándor                 EH                   2016 04 24

 

A nők társadalmi szerepéről

nő társadalmi szerep

A nők és az anyák napját virágok mennyiségégével mérve, méltóan megünnepeljük. A változó társadalmi szerepükkel azonban alig foglalkozik a történelemtudomány. Leginkább a gyermekvállalással járó feladataikért méltatják őket, a társadalmi szerepüket legfeljebb akkor emlegetjük, ha a férjük, vagy éppen az egy nő uralkodói szerepe indokolja. Pedig a nőknek a társadalmi folyamatokban nélkülözhetetlen szerük sok tekintetben indokolná.

A nők szerepe a tudományos és technikai forradalomban.

A szerepük éppen a gyermekvállalásban hozott csökkenést azzal, hogy az egy nőre jutó születések száma a fejlett világban harmadára csökkent, az elmaradt világban pedig a halálozás csökkenése következtében tovább nőtt. Az utóbbi évtizedekben azonban a fogamzásgátlásnak köszönhetően, jelentősen csökken, de még néhány generációnak kell eltenni ahhoz, hogy megszűnjön az elviselhetetlen túlnépesedés.

A fejlett világban azonban sokkal kevesebb gyermeket szülnek, és sokkal később. Ennek következtében a gyermekvállalás és nevelés állami támogatásra szorul, de mivel a támogatás módja kontraszelekciós, csak a számukat fokozza, de növeli a minőségi kontraszelekciót. Pedig a nem a több gyermek vállalása, hanem a felnevelésük minősége az elsődleges szülői feladat. A gyerekek felnevelésnek minőségét alig érintik a családokban, pedig ez volna a legfontosabb. Helyette az iskolarendszer reformjától forr a politikai harc.

Képtelenek megérteni, hogy a gyermeknevelés eredménye elsősorban a családon múlik. Ezzel pedig az oktatáspolitika nem foglalkozik. Magyarországon fel sem mérik, hogy milyen családi környezetben, milyen felnevelési eredmény várható.

Jellemző, hogy ebbe az írásba is azért kezdtem, mert erről a témáról az Egyesült Államokban a The Economist múlt heti számában alapos elemzés jelet meg három olyan könyvben. Néhány ezekben közölt adatokról érdemes volna elgondolkodni.

Kitolódott a nők házassága.

2009-ben a 34 év alatti nők fele még nem kötött házasságot.

Vagyis az Egyesült Államokban a házasságkötések fele a nemi érettség után közel húsz évvel kitolódik. Ez azért mond nekem sokat, mert egyik jelentős történelmi felfedezésem az volt, amikor olvastam egy francia történész tanulmányát arról, hány évesek voltak házasságkötéskor a nyugat-európai kiscsaládos feudális társadalomban a férfiak és a nők. Kiderült, hogy a házasságok mintegy tíz évvel a nemi érettség után történtek, ezért a nemiségünkből fakadó első 2-4 szülés kimaradt.

Ezzel szemben minden más kultúra nagycsaládos volt, ahol a gyermekvállalás a nemi érettséggel kezdődött. Ez az adat azért jelentett a számomra nagyon sokat, mert már felismertem, hogy az osztálytársadalmak elsődleges feladata a túlnépesedés lefékezése, ennek érdekében pedig a halálokozás fokozása és a tudásvágy üldözése volt. Az életfeltételeket a termeléssel és szoláltatással kielégítő társadalmakban a meghosszabbodott a várható életkor, ennek következtében többen születtek és tovább éltek, az elviselhetőnél sokkal nagyobb lett a népszaporulat. Ez ellen, mivel nem volt megoldható a fogamzásgátlás, azaz a születésszabályozás, csak két védekezési mód kínálkozott. Elkerülhetetlen társadalmi feladattá vált egyrészt a halálozás fokozása, másrészt a tudásvágy üldözése.

A gyermekvállalás korlátozását csak a nyugat-európai kiscsaládos jobbágyrendszer volt képes lefékezni azzal, hogy érvényes, azaz gyermeket vállalható házasság előfeltétele a jobbágytelek volt. Akinek nem volt jobbágytelke, az nem köthetett házasságot. A házasságon kívül szült gyermeket pedig nem fogadta be a társadalom. Ennek a rendszernek a működését pedig a középkorban korlátlan hatalommal rendelkező egyház garantálta. Ezt azért hangsúlyozom, mert a katolikus egyház görcsösen ragaszkodik ahhoz a dogmájához, hogy a fogamzás isten ajándéka, amibe a szülőknek nincs joguk beavatkozni. Arról megfeledkeztek, hogy ezt a dogmát éppen először, és a társadalom egészére kiterjedően a római katolikus egyház játszotta ki azzal, hogy a fogamzás lehetőségét az egyházi házassághoz kötötte, és ezt a szentséget pedig csak azoknak szolgálta ki, akiknek volt jobbágytelkük. Ez a követelmény azt jelentette, hogy csak annyi a társadalom által elismert házaspár lehetett, amennyi jobbágytelek volt. Annak száma pedig csak nagyon lassan nőhetett.

Ez a római katolikus egyház által működtetett gyermekvállalási korlátozás nagyszerűen bevált. Ez magyarázza a tényt, hogy a nyugat-európai feudális társadalomban a nők gyermekvállalása közel feleződött, ezért humánusabb, az új iránt fogékonyabb lett a társadalom. Csak a kiscsaládos Nyugat-Európa fogadta be a reneszánszot és a reformációt.

Fogamzásgátlás.

A történészek botrányosan keveset foglalkoznak azzal, hogy a tudományos és technikai forradalom győzelme előtt hiányzott a nők egyenjogúságának a legfontosabb feltétele, a fogamzás feletti döntés lehetősége. Minden osztálytársadalom azért nyomta el a nőket, mert a nők eleve többet szülnek nemcsak annál, amennyit akarnak, hanem annál is, amennyit a társadalmi fejlődés megengedett. A közgazdaságtan nyelvére lefordítva: A nők több gyermeket szülnek, mint amennyit a társadalom befogadni képes volt. Több lakos jött a világra, mint amennyit a társadalom érdeke megengedett.

Mivel a nők egyenrangúsága az osztálytársadalmakban megoldhatatlan, a klasszikus közgazdaságtan elkerülte a társadalmi szerepük vizsgálatát. Ebből következett, hogy a következő nemzedékkel, a legfontosabb termelési tényező újratermelésével, nem is foglalkoztak.

Ipari forradalom.

A nők gazdasági szerepét az ipari forradalom tette először a közgazdaságtan számára kikerülhetetlenné. Ezt megelőzően az ipari munka nagyobb része a háziipar volt, amiben a nők szerepe nagyobb volt, mint a férfiaké. Amíg a céhipar férfiaké volt, az otthon elvégzett házipari munka többsége a nőkre hárult. Az előbbit a közgazdaságtan még értéktermelésnek sem tekintette, a nők házipari munkáját, gyermeknevelését figyelmen kívül hagyta.

A magyar történelemben nem foglalkozik például azzal, hogy a pásztorkodásban és a gabonatermelésben a nők szerepe viszonylag csekély volt. Ebben fordulatot a kapás növények elterjedése, és az istállós állattartás hozott. Az ásó és kapa ezért volt a házasság szimbóluma.

A kapás növények termelésére fordított munkának nagyobb része, főleg azok a hasznosítása, már a nők feladata volt.

Az istállós tehéntartás, a tejtermelés gazdaági és társadalmi hatásával már talán többet foglalkoztam, mint hazánkban a történészek összesen. Ennek jelentőségével pedig, ismereteim szerint, senki más nem foglalkozott.

Itt példaként csak felsorolom az istállós tehéntartás néhány fontos társadalmi hatását.

A tejtermelés jutatta a nőket, a tejpénzen keresztül, először rendszeres havi pénzbevételemhez. Ez felértékelte a családon belüli rangjukat.

A rendszeres tejfogyasztás minőségi változást hozott a család étkeztetésében. A szinte semmiből jelentőssé váló tejfogyasztásnak köszönhetően csökkent a legnagyobb halálok, a gyermekhalandóság. A tej- és tejtermékek fogyasztása szorította vissza az egyik súlyos népbetegségünket, az angolkórt, a csontgyengeséget, aminek a kalciumban szegény táplálkozás volt az oka.

A burgonya és a kukorica teremtette meg az évente egyszer levágott, zsírban gazdag hízó tartását. Még gyermekkoromban is, a disznóvágás eredményét azon mérték, hány liter zsírt adott.

A munkaerővel szemben támasztott fizikai erő idénye csökkent.

Szinte nem is igen maradt szakma, amiben a nők munkaereje nem elegendő. Korábban látva egy kerékcserét, a kamionok vezetését tartottam kivételnek. A napokban láttam egy filmet, hogy Ausztráliában divat lett, hogy a házastársak együtt járnak a kamionokkal. Ahol még nincs gyerek, vagy már nagyok és önállóak, a nagy távolságokon az együtt végzett munka jó lehetőség.

Ugyancsak ausztrál tapasztalat, hogy a nyíltszíni fejtéseken az óriási dömpereket nőkre bízzák. Rájöttek, hogy a naponta sok százszor megismételt rövid fordulókra a nők alkalmasabbak.

A tudományos és technikai forradalom egyre nagyobb vállalatok közti munkakapcsolatot igényel, aminek következtében a munkaerő egyre nagyobb hányada dolgozik családi vállatokban, ahol a feleség bekapcsolása egyre nagyobb előnnyel jár. Ez a változás először, és leginkább általánosan a mezőgazdaságban valósult meg. Ebben az ágazatban a leghatékonyabb a családi farmergazdaság, ahol a családtagok munkavégzését nem lehet előre kollektív szerződésekben szabályozni, nemcsak naponta, hanem gyakran óránként változik a munkaigény. Ráadásul a modern mezőgazdasági gépeken nincs szükség jelentősebb fizikai erőre. A feleségek is képesek még a nagy munkagépeken helyt állni.

A szinglik társadalmi értéke.

Főleg a kereszténydemokrata politikusok botránkoznak azon, hogy későn kötnek házasságot, vagy későbben, vagy éppen házasságon kívül vállalnak gyermeket. De nem veszik a fáradságot, hogy számoljanak.

A házasság kitolódásának az elsődleges oka, hogy a társdalomban a legértékesebb munkaerőtől egyre inkább diplomás képzettséget kíván. Tehát azok a fiatalok növelik a legjobban az életteljesítményüket, akik 24 éves korukig, vagy még ennél is tovább tanulnak. Ennek ellenére a foglalkoztatás felmérésében a munkaképes korukban tanulókat improduktívnak tekintjük. Pedig a társadalom érdekében azok cselekszenek a leghasznosabban, akik tovább tanulnak.

A már diplomás nőkkel szemben pedig az a társadalmi érdek, hogy legalább 4-5 évet bedolgozzanak a szakmájukban, alapozzák meg a karrierjüket. Ezt azonban lehetetlenné tenné, ha gyermeket vállalnának.

Meggyőződésem szerint, a modern társadalom munkaerőigényének azok a nők felelnek meg a legjobban, akik csak a harmincas éveik közepén házasodnak.

Erre az idézett három könyv egyikében meggyőző bizonyítékot találtam. A szingli nők keresete a hasonló korú és végzettségű férfiakénak 93 százaléka. Ez azt bizonyítja, hogy a férjes nők esetében sokkal valószínűbb a gyermekvállalás, ami a munkaadó számára teljesítmény nélküli plusz költséggel jár. A szingli nőket ezért jobban megfizetik. Mégsem jut senkinek az eszébe, hogy a szingli nő azért keres jobban, mert a foglalkoztatása kevesebb kockázattal jár.

Az is sokat mondó adat, hogy az Egyesült Államokban több szingli nő vásárol házat, mint szingli férfi. Ma már látom, felismerem ennek is a magyarázatát. A szingli nők a 7 százalékkal kevesebb keresetükből sokkal könnyebben megtakarítanak, mint a szingli férfiak, akik lényegesen drágábban élnek egyedül.

Ez is jó példája annak, hogy a társadalomban való eligazodáshoz szükséges a sok tájékoztató adat. Márpedig ebből az Egyesült Államokban százszor annyi áll rendelkezésre, mint nálunk.

A nők szerepe a választásokon.

A most folyó amerikai előválasztásokkal kapcsolatban közölt adat, hogy a választásokon több nő szavaz, mint férfi, és a nők fele 35 év feletti. Ez magyarázza, hogy az őszi választásokon a Demokrata Párt jelöltje valószínűleg nő lesz. Az Egyesült Államokban először. Ez azt is jelenti, hogy a világtörténelemben egy az egész világon belül vitathatatlan szuperhatalom irányítója nő lehet. Megjegyzem, hogyha Kínában, vagy a Római Birodalomban átmenetileg nő volt a császár, a kor emberiségének négyötöde nem is tudott róla, de oka sem volt erre. Jelenleg az Egyesült Államok olyan szuperhatalom, aminek a politikájával a világ minden országában számolni kell.

A fiatalok házassága egyre kevésbé tartós.

Mivel a válások valószínűsége a házasságkötők korával fordítottan arányos, a házasodók korának kitolódásával csökken a válások száma. Ugyanakkor a 35 éves koruk után házasodó nők termelékenységi mutatója az elmúlt húsz évben 64 százalékkal nőtt.

Ennél is fontosabb, hogy a gyermeknevelés várható eredménye elsősorban az anyák iskolázottságán múlik. Erről ugyan nem találtam adatot, de vitathatatlannak tartom. A diplomás anyák jobban elvárják gyermeküktől, különösképpen a lányaiktól, hogy ők is diplomások legyenek.

Azt sem tudom bizonyítani, hogy a szókincs nagysága hogyan függ a szülők iskolázottságtól, de nem vitatható, hogy lényegesen. Azt pedig már több millió négyéves gyermek szókincsének a felmérése bizonyítja, hogy a későbbi iskolai teljesítmény szoros korrelációban van a 4 éves kori szókinccsel. Ezt az összefüggést az agykutatók is szenzációsnak minősítették. Utólag megállapították, hogy a gyermeki agy várható kapacitását jelentősen befolyásolja, hogy az első néhány évben hány szóval dolgoztatják.

Az is egyértelmű, hogy a testvérek szókincse nem eléggé gyarapítja egymásét, mert eleve azonos. Szókincset csak a szülőktől, a más szókincsű gyerekektől és a televíziótól lehet eltanulni. Ezt azoknak is mondom, akik a televíziótól eltiltják a gyermekeiket. Pedig a szókincs akkor is kincs, ha a szöveg tartalma nem a gyereknek való.

Ezeken a tapasztalatokon tanulva az Egyesült Államokban, bevezetik a 2 éves kor után az egy heti minimálisan két napos óvodai részvételt.

Summary
Article Name
A nők társadalmi szerepéről
Description
A nők társadalmi szerepéről 1 A nők szerepe a tudományos és technikai forradalomban. 1 Kitolódott a nők házassága. 2 Ipari forradalom előtt. 3 A munkaerővel szemben támasztott fizikai erő idénye csökkent. 5 A szinglik társadalmi értéke. 5 A nők szerepe a választásokon. 6 A fiatalok házassága egyre kevésbé tartós.
Author
mozaikcsalad.hu
Copy Protected by Tech Tips's CopyProtect Wordpress Blogs.