Gyászjelentés

Kopátsy Sándor
Kopátsy Sándor

Kopátsy Sándor PP 2013-06-12

GYÁSZJELENTÉS

Nem lepett meg, mert ezt vártam, a Tárki Háztartás Monitor 2012 vizsgálatának eredménye. A szegények aránya növekszik. 2007-ben még a lakosság 12-6 százaléka élt a havi 66 ezer forintos szint alatt, 2012-ben pedig már 17 százaléka. A szegénység növekedésből 3 százalékpont az utolsó három évre jutott. Vagyis bekövetkezett az, amit az egységes adókulcs bevezetésétől várni kellett.
A Fidesz ugyan nem vesztett a népszerűségéből, várhatóan ismét fölényesen megnyeri a választásokat, tehát az adóreformmal ugyan növelte a szegénységet, de számos más területen ellensúlyozni tudta ennek hatását.
Az adóreform mindkét motivációjával nem értek egyet, ugyanakkor a választási ciklus sikeres letöltését el kell ismerni.
Az adóreform két célt szolgált.
1. Legyen az adórendszer, azon belül az adóbevallás minél egyszerűbb. Ezt ugyan elérték, de az adórendszer minősségének nem az egyetlen, sőt nem is a legfontosabb tényezője az egyszerűség. A nemzetközi tapasztaltok egyáltalán nem azt bizonyítják, hogy a minél egyszerűbb adórendszer hatékonyabb, sőt.
2. A társadalom sikerének záloga az erős középosztály, ezért azt kell az adórendszeren keresztül támogatni. Ezt a célt azonban nem volna szabad az eleve magas szegénységi ráta növelése árán elérni. A társadalomnak ugyan nagy értéke az erős középosztály, de ennél is fontosabb, hogy ne legyen széles a leszakadó réteg. A jelenkori, és még inkább a jövő társadalmában a középosztályt a munkaerő elitjéből kell képezni. A tehetséges és képzett rétegből. Márpedig a tehetség minden rétegből verbuválódik. Ha széles a leszakadó réteg, sok tehetség veszik el. Ezt a kárt adókedvezménnyel nem lehet pótolni. Ezért a jövő középosztályának ereje attól függ, milyen széles rétegből verbuválódott. Ha a társadalom alsó rétegiből nem emelkedhetnek ki a tehetségek, nem lehet erős a középosztály.
Amit a Tárki jelentés is világosan megmutat. „A munkanélküli járadék és a szociális segélyek egyre nagyobb hányada – 2012-ben már több mint a 60 százaléka – került a legalsó jövedelmi ötödbe, az összes családi pótléknak pedig 42-43 százaléka érkezik ide.” Vagyis a következő nemzedék 42-43 százaléka olyan családi háttérből kerül ki, amelyből gyakorlatilag lehetetlen kiemelkedni, értelmiséggé válni. Vagyis, a született tehetségeknek, a társadalmi jövő zálogainak kétötöde már a születéskor elveszik.
Ezt már tucatnyi alkalommal úgy írtam le, hogy a következő nemzedék értéke fele sem lesz annak, ami akkor lenne, ha minden társadalmi ötödben egyforma volna a születési ráta, és tört része annak, ha ott születnének többen, ahol kedvezők a felnevelési feltételek, és fordítva, kevesebben ott, ahol reménytelenek. Minden jelenkori társadalom távlati jövője elsősorban attól függ, milyen lesz a következő generáció. Ezért ennek optimalizálása volna a legfontosabb társadalmi feladat.
A magyar társadalom jövőjének egyik kulcsa a roma lakosság beépülése. Ezzel érdemben senki sem foglalkozik. A kormányok csupán szociális és emberjogi problémának tekintik. Pedig demográfiai katasztrófa. Elég egyetlen mondat idézése. „A szegények egyharmada roma családokból származott.”
Egyik legnagyobb társadalmi bűnünknek tartom, hogy ezt a mondatot ugyan leírhatjuk, de nem tesszük hozzá, hogy a lakosság hány százaléka roma. Pedig azonnal minden világos volna. Tegyük fel, hogy a romák jelenlegi becsült aránya egy százalék. Ezek teszik ki a szegények harmadát. Ha még azt is hozzá tennénk, hogy a születettek hány százaléka roma, kiderülne, hogy pártállásától függetlenül, farizeus a politikai hatalom. A roma kérdést meg kell oldani, mert e nélkül tragikus a jövőnk. Ennek első feltétele azonban a tisztán látás. Ezzel szemben szervezett sötétítés folyik.
Amíg ezt nem kezeljük komolyan, e jelentés többi, ugyancsak szomorú részletével kár is foglalkozni.

Vélemény, hozzászólás?

Scroll to top
Copy Protected by Tech Tips's CopyProtect Wordpress Blogs.