Isztambul 1935-ben tette meg az első lépést, hogy Európa kultúrális fővárosává váljon, amikor az ötszáz évig gipsz és festék alatt rejtegetett bizánci aranymozaikokat az arab feliratokkal díszített, múzeummá nyilvánított Ayasofia mecsetben láthatóvá és látogathatóvá tették.
Az első muszlim, aki az Hagia Sophia-ban imádkozik, a paradicsomba jut -jövendölte Mohamed, az iszlám vallás legfőbb prófétája.
Nem csoda, hogy a Justiciánusz császár által 537-ben építtetett, 1520-ig, a sevillai katedrális felépítéséig, a világ legnagyobb katedrálisának számító és a bizánci birodalom központi elemévé vált épület felkeltette a muszlim világ figyelmét, hiszen mára nemcsak Törökországnak, de a világnak is egyik legmeghatározóbb emlékművévé vált történelmi és építészeti gazdagságával.
Az Hagia Sophia
- nevét (jelentése Szent Bölcsesség) a görög városalapítóknak,
- nagyságát a Salamon király elkápráztatását célul tűző Justíciánusznak és tízezer ember öt éves munkájának,
- bravúros térszerkezetét a két görög tudósnak, a matematikus Tralleszi Anthemidosznak és a fizikus Milétoszi Iszidórosznak,
- a kiváló anyagokat, vörös és zöld porfírt, sárga és fehér márványt, aranyat és ezüstöt a császárság országainak, Egyiptomnak, Szíriának, Törökországnak,
- minaretjeit, népkonyháját, könyvtárát, sírkápolnáját, támfalát, kútjait ötszáz év gondos török szultánjainak,
- piros színét Atatürknek köszönheti.
A kilencszáz évig az ortodox keresztények székhelyeként és ötszáz évig muszlim mecsetként működő épület maradandósága II Mohamed bölcsességének köszönhető, aki a sorozatos földrengések pusztítását és keresztesek rablásait túlélő épületet megóvta hódító seregének rombolásától Isztambul 1453-as elfoglalásakor és alakíttatta át a csodálatát kivívó keresztény katedrálist a szultánok nagy mecsetjévé.
Mozaikok
Évszázadokon keresztül az épület egyre gazdagabb mozaikdíszítést kapott és töltötte be a hatalmas épületet sejtelmes ragyogással. Az első mozaikdíszítések 570 körül, II. Jusztíciánus uralkodása alatt kerültek a katedrálisba, de az első embereket ábrázoló mozaikokat a 8. század képrombolói tönkre tették. A jelenlegi, Szűz Műria, Jézus, illetve az uralkodók képmásait tartalmazó, mozaikok már a képrombolók után kerültek a falakra. A velencei dozse által finanszírozott XIII. század eleji, Jeruzsálemet megcélzó negyedik keresztes hadjárat Isztambulon is vandál munkát végzett és a katedrális számtalan aranydíszítése Velencébe került zsákmányként.
1453-ban, a mecsetté történt átalakításakor a padlómozakokat imaszőnyegekkel, a karzaton levő csodálatos aranymozaikokat a muszlim emberábrázolási tilalma miatt gipsszel fedték le.
Ezek a munkálatok nem történtek egyik pillanatról a másikra, mert XVII. századi utazók még beszámoltak a mecset gazdag mozaikdíszítéséről. 1847-1849 között Abdulmedic szultán a templom átfogó felújítását rendelte el és a svájci Fossatti testvérek ekkor a a gipszet, festéket eltávolították az értékes mozaikokról. Másolatot és leltárt készítettek róluk, majd újra letakarták gipsszel és festékkel.
A mozaikok láthatóvá, Atatürk döntése alapján a mecset múzeummá nyílvánítását és a teljes restaurációt követően, 1935-ben váltak.
Deéneszisz-mozaik. A valószínűleg 1251-ből származó, az igazságosztó Jézust ábrázoló mozaik annak dicsőségére készült, amikor az 57 éves római katolikus templom ismét ortodox hit szent helye lett. Ez a legfinomabb kidolgozásúnak tartott kép, a bizánci mozaikművészet remeke. A rendkivül kis darabokból összerakott kép olyan aprólékos, hogy Mária arcpírja, János ráncai is kivehetőek. Számtalan árnyalatot tartalmaz, emberi érzéseket is kifejező kerekdedebb alakokat ábrázol. A 13-14 századi olasz sítlushoz közelítő ábrázolás, ami háromnegyedes profilban ábrázolja Baptista Jánost. Alsó része jelentősen megsérült, mert valószínűleg leázott a közeli ablak miatt.
Császári mozaik. Az 1122-en készült mozaikon Szűz Mária áll a szokásos bizánci sötétkék ruhában és a gyerek Krisztust tartja, aki áldást oszt a jobb kezével. Jobb oldalán II. János Császár, bal oldalán Irene császárnő, aki nem más, mint I. László magyar király lánya és Könyves Kálmán unokatesvére volt, eredeti neve Piroska. Szőke haja, rózsás orcája, szürke szeme utal magyar származására.
Zoe császárnő mozaikja (bocsi, de ő maradt le a képről). A tizenegyedik századból származó mozaik a bizánci ábrázolásban szokásos sötétkék ruhában ábrázolja Pantrokrátor Jézust, bal kezében bibliát tartva, jobb kezében áldást osztva. Oldalán IX Konstatntin császár és Zoe császárnő (aki lemaradt a képről). Jól láthatón a fejek többször újra lettek rakva, ami összhangban van a történelmi magyarázatokkal, mely szerint Zoé császárnő előző két férjét húgával közösen gyilkolta meg, majd tette meg férjéül a szenátor Monomakhoszt.
Egy csodálatos videót állított össze az I was in Turkey, amit a youtube-on közzétett.