A fantasztikus karaktereket felsorakoztató fikciós történelmi regényben 1661-től 1798-ig követhetjük végig a két család tehetséges tagjai sorsának alakulását és rajtuk keresztül az orvoslás tudományának fejődését, Új Amszterdam New Yorkká válását, a telepesek első generációjából az Amerikai Egyesült Államok létrejöttét.
1661-ben, tizenegy hétig tartó viszontagságos utazás után a Hercegnő fedélzetén egy angol testvérpár érkezik az Újvilág egyik holland kereskedelmi telepére, amelyet később New Yorknak hívnak. Mindketten kivételes tehetségű gyógyítók: Lucas borbély és sebész, Sally afféle füvesasszony, és a testvéri kötelék meg a szükség egymásra utalja őket a mostoha viszonyok között. Csakhogy egy napon olyasmi történik, ami miatt esküdt ellenségekké válnak életük végéig, és nem tud kibékülni egymással leszármazottaik hat nemzedéke sem. Közülük néhányan meggazdagodnak, mások kis híján koldusbotra jutnak, van, aki bordélyházat tart fenn, más kalózkodik…(Webshop.animare.hu)
A 800 oldalas könyv látványa elsőre megrettentheti az internet által rövid, frappáns történetekhez szoktatott olvasókat. Ha az első retteneten túl jutottunk és hagyjuk magunkat beleveszni a regénybe, akkor egy lebilincslően varázslatos világot ismerhetünk meg a korral együtt járó és a regényben sem mellőzött erőszak, vér, igazságtalanság, szegénység, betegség, bosszú ellenére. A történet XVII. század Nieuw Amsterdamjába, a ma Manhattannek nevezett new yorki városrészbe és környékére repít minket. Beverly Swerlingnek sikerül leírásaival olyan árnyalt képet festeni a városról, hogy nemcsak magunk előtt látjuk a városafalat és a telep viskóit, de még a szagait és illatait is érezzük. Nem tudjuk elképzelni, hogy másmilyen is lehetett, mint amilyennek olvassuk.
A két testvér két évszázadot felölelő, hat generáción végigívelő ellenségeskedésének története egy sajátos mozaikcsalád kialakulásával indul. Az angliai Kentben született és Rotterdamból Neue Amsterdamba kivándorolt jóképű borbély-sebész és felesége neveli húgának, a füvesasszony-patikus Sallynek a félvér fiát, Nicholas Turnert. Ennek ellenére a fiú nem összeköti, hanem örökre eltávolítja a két testvért egymástól. A Sallyben megszületett gyűlölet olyan mélyen beleivódik minden generációba, hogy igazán csak egy nagyobb cél, a függetlenségi háború képes ezt képletesen és valóságosan is kiírtani a családból. A fantasztikus karaktereket felsorakoztató fikciós történelmi regényben 1661-től 1798-ig követhetjük végig a két család tehetséges tagjai sorsának alakulását és rajtuk keresztül az orvoslás tudományának fejődését, Új Amszterdam New Yorkká válását, a telepesek első generációjából az Amerikai Egyesült Államok létrejöttét. Rejtélyeken, kusza kapcsolatokon, még kuszább érzelmeken, orvosi és javasasszonyi praktikákon keresztül választ kaphatunk azokra a kérdésekre, hogy
- Sally, miért tagadta meg rajongásig szeretett bátyját, Lucas Turnert?
- Miért volt ellenségeskedés az orvosok és a sebészek között?
- Mit tehettek azok a nők, akik orvoslással akartak foglalkozni?
- A vallás beleszólt-e a család életébe?
- Mennyire ivódott be az első telepesek és a család életébe a rabszolgakereskedelem és a rabszolgatartás?
- Legális és elismert volt-e a kalózkodás?
A regényt elolvasva több kérdés motoszkál bennünk. Sikerül-e a család egyik utolsó sarjának, a 17 éves Joyful Patrick Turnernek is orvossá válnia és milyen is lehetett Manhattan a XVII-XVIII. században?
- Joyful Patrick sorsa az írónőt is izgatta és a Magyarországon sajnos még meg nem jelent City of Glory-ban folytatta a család történetét.
- A történet gyakorlatilag a Függetlenségi háborúval ér véget, az utolsó brit katona 1783 novemberében hagyta el a várost. A Függetlenségi háború hozadéka, hogy a korai brit sikereket követően elfoglalt, és politikai, katonai központjukká tett Új Amszterdamról készítettek egy térképet, a Brit főparancsnokság térképét (Brit Headquarters Map). Ez a rendkivül pontos és alapos térkép tanúsítja, hogy a mai városszerkezet már akkor kialakult és még ma is kiválóan tájékozódhatunk rajta.
- Sokakat izgat New York és Manhattan jelene és múltja. A tavaly alapításának 400 éves jubileumát ünneplő város büszkesége a Manhattan projekt. Számtalan írás, New Yorker, National Geographic foglalkozott vele, de legteljesebb képet a projekt honlapjáról kaphatunk. Nemcsak a projektet ismerhetjük meg, hanem az interaktív térképen pillanatok alatt összehasonlíthatjuk a város alakulását az elmúlt négy évszázadban.