A nyomásgyakorlás gyakori esete és a szülők közötti viták előidézője, hogy a gyermekkel együtt élő, gondozó szülő nem az időjárásnak és az alkalomnak megfelelő ruhával látja el a gyereket, hogy ezzel a megfizetett tartásdíjon kívüli ruhavásárlásra kényszerítse a másik szülőt. Megpróbálja azt az érzetet kelteni a gyermekben, hogy a másik szülő nem gondoskodik a gyermeke ruházatáról, ruháztatásáról. Ezért nagyon fontos, hogy a láthatásról, kapcsolattartásról szóló döntés formájáról, módjáról a szülők tájékozottak legyenek és tudják ez a követelmény is a kapcsolattartásról szóló döntés része kell, hogy legyen.
Kapcsolattartás
A kiskorú gyermeket nem gondozó szülőnek és a jogszabályban meghatározott más személyeknek a kiskorúval való érintkezési rendje. A kapcsolattartásról, közismert nevén láthatásról szóló döntés alapja lehet a
- Szülők megállapodása…Ezt az érintkezési rendet, módot elsősorban az érdekeltek megaállapodása határozza meg.
- Gyámhivatal döntése…A szülők megegyezésének hiányában, vagy a szülő és a gyám közötti vitában legtöbbször a gyámhivatal dönt. A gyámhivatal hatáskörében eljárva a gyermekkel való kapcsolattartás kérdésében vagy szabályozza vagy újraszabályozza a kapcsolattartást. Természetesen azoknak az eseteknek a kivételével, amikor a bíróság jár el.
- Bíróság döntése…Amennyiben a szülők között házassági-, vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
- Bíróság jóváhagyása…Természetesen a perben is lehetőségük van a szülőknek, hogy a kapcsolattartás kérdésében egyezségre jussanak, és az egyezség jóváhagyását kérjék a bíróságtól.
Döntés feltételei
A jogszabály pontosan nem határozza meg a kapcsolattartás tartamát. E kérdésben a bíróság és a gyámhivatal is az alábbiak figyelembevételével szabályozza a kapcsolattartást:
- gyermek egészségi állapota…pl. például a gyermek egészségi állapota nem engedi, vagy csecsemő
- gyermek életkörülményei…ha a gyermek iskolás, hétköznapi napokon délelőttre enm lehet láthatást megállapítani, pl. iskolába jár, óvodába jár, másik megyében él
- gyermek életkora…lehet, hogy a szülő nem viheti elcsecsemő, nem viheti el több órahosszára, mert szopizik vagy lisztérzékeny
- a felek személyes körülményei…szülőnek nincs önálló lakása, vagy nem megbízható az apa, mert italozó életmódot folytat, nedves körülmények közé
- az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleménye. A jogszabályok értelmében a korlátozottan cselekvőképes, vagyis 14. életévét betöltött kiskorút, az őt érintő személyi és vagyoni kérdésekben minden esetben meg kell hallgatni. A kapcsolattartás szabályai szerint az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghatározás azt jelenti, hogy nemcsak a korlátozottan cslekvőképes, 14. életévét betöltő kiskorút, hanem a gyermekkorú, cselekvőképtelen, tehát 14. életévét még be nem töltött kiskorút is meg kell hallgatni. A meghallgatás történhet a szülők jelenléte nélkül is pszichológus, vagy gyermekvédelmi szakember jelenlétében.
Döntéshozatal módja
- Tárgyalás…A gyámhivatal és a bíróság a döntés meghozatala előtt tárgyalást tart. Mind a két tárgyalás a felek együttes jelenlétével, szembesített eljárással történik.
- Egyezség…A kapcsolattartás feltételeit, módját elsősorban egyezség létrehozásával, tárgyalásban kísérli meg rendezni, illetve rendezi. Az egyezségbe be kell vonni a 14. életévét betöltött gyermeket is.
- Tanúk…A tárgyalás során tanúkat hallgathat meg. Akinek az eldöntendő kérdésekről tudomása van, de a rokonság sem kizárt.
- Szakértők…Szakértői véleményt kérhet. Pszichológus
- Környezettanulmány…A bíróság környezettanulmány elvégzését rendelheti el. Ez esetben a környezettanulmányt a gyámhivatal végzi el a bíróság megkeresése és adott szempontokat is figyelembe véve.
Egyezség tárgya
Az egyezség, a gyámhivatal vagy bíróság döntése az alábbiakra terjed ki:
- a folyamatos, illetve az időszakos kapcsolattartás időpontja, gyakorisága,
- a gyermek átadásának és visszaadásának helye, ideje, módja
- a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről,
- az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről,
- a kapcsolattartás egyéb formáiról (pl. telefon, levél, ajándékozás stb.)
Nem hagyhatnak jóvá a hatóságok olyan egyezséget, amely ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.
A kapcsolattartásról szóló döntés formája
- Végzés…A bíróság az egyezséget végzéssel hagyja jóvá, amely jogerős végzés bírósági ítélet hatályával bír, annak betartása, végrehajtása a felekre nézve kötelező.
- Bírósági ítélet…Egyezség hiányában a bíróság ítélettel dönt.
- Határozat…A gyámhivatal az egyezséget határozattal hagyja jóvá, vagy egyezség hiányában határozattal dönt.
A kapcsolattartásról szóló döntés tartalma
A hatósági döntésekben a feleket tájékoztatni kell a
- döntés rendelkezéseinek megszegése jogkövetkezményeiről
- kapcsolattartás formájáról – folyamatos vagy időszakos
- folyamatos, illetve az időszakos kapcsolattartás időpontjáról, gyakoriságáról
- gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról
- elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről,
- kapcsolattartás egyéb formáiról (pl. telefon, levél, ajándékozás stb.)
- kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és szabályairól (pl. bizonyíthatóan történő értesítés a másik fél részére). Az értesítési kötelezettség természetesen mindkét félre vonatkozik a másik felé.
- az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről
- az átadás megfelelő ruházatáról. Tapasztalatom szerint a gyámhivatalok döntése ki szokott terjedni arra is, hogy a gondozó szülő, vagy gyám a gyermeket az időjárásnak megfelelő ruházattal adja át a kapcsolattartás jogosultjának. Sajnos e kérdésben is gyakorta van vita a felek között, így kényszerítve ki a kapcsolattartás jogosultjától, hogy ruhát vásároljon a gyermeknek a már megfizetett tartásdíjon felül.
Az elmaradt kapcsolattartás pótlása
A kapcsolattartást pótolni kell,
- ha az a kötelezett miatt maradt el
- ha az a kapcsolattartásra jogosult miatt, de fel nem róható okból, maradt el feltéve, hogy eleget tett a kapcsolattartás szabályozó döntésben foglalt értesítési kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését igazolja.
Fontos szabály, hogy a kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.