Az elvált és gyermekükkel csak a láthatások során találkozó apák gyakori félelme, amire az anyák hajlamosak is ráerősíteni, hogy a gyermektartásdíj mértéke, összege, fizetésének gyakorisága, az anya elégedetlensége a láthatás megvonását eredményezheti. Nem mernek senkihez fordulni, ha úgy érzik, hogy az anya sakkban próbálja őket tartani a láthatás megvonásával, akadályoztatásával, mert úgy gondolják egy ezzel kapcsolatos hatósági ügyben ismét ők járnának pórul. Jogos-e az apák félelme? Tényleg megvonható-e a tőlük a láthatás, ha zűr van a gyermektartásdíj fizetése körül?
A szülők közötti együttműködés
Arról már volt szó magazinunkban, hogy a kapcsolattartás során a felek kötelesek együttműködni. Mit kell ezen érteni? A hibátlan, a gyermek érdekét szolgáló magatartást. A kapcsolattartást elsősorban a szülők megegyezése illetve bírósági vagy gyámhivatali döntés szabja meg. A gyermek érdekét szolgáló szülői magatartás azt fejezi ki, hogy a szabályozásnak megfelelően történjen a kapcsolattartás gyakorlata.
A felek együttműködési készségének hiánya a kapcsolattartás során
Gyakran használnak a felek olyan kifejezéseket, amelyről azt gondolják, hogy milyen jó fegyver. Látszólag igen, de nem tudni, hogy a fegyvernek látszó tárgy melyik vége sülhet el.
- A nem gondozó szülő arra hivatkozik, mivel fizeti a gyermektartás díjat, akkor látni akarja a gyermekét.
- A gyermeket gondozó szülő arra hivatkozik, hogy azért nem biztosítja a kapcsolattartást, a láthatást, mert a másik fél nem fizeti rendesen a tartásdíjat.
Láthatás megvonása gyermektartásdíj nem fizetése miatt
Amennyiben a láthatásra jogosított fél tartásdíj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a másik szülőnek nem lehet az a válasza, hogy akkor ő sem biztosítja a gyermek kapcsolattartását. Ez nem jogszerű válasz, hanem ez részéről jogszerűtlen magatartás lenne. Az együttműködési kötelezettség kereteibe nem fér bele az ilyen magatartás.
- Ha a gondozó szülő akadályozza a láthatást...A nem gondozó szülő végrehajtási kérelemmel a gyámhivatalhoz fordulhat, hogy a gyermekkel való kapcsolattartását biztosítsa és a gyámhivatal a kapcsolattartásról, láthatásról szóló hatósági határozat végrehajtását hátrányos eszközökkel is kikényszerítheti. Ebből következik, hogy a gondozó szülő és kiskorú gyermeke esetleg kétszeresen hátrányos helyzetbe kerülhet. Egyrészt, mert nem kapja meg a gyermektartás díjat és ugyanakkor esetleg eljárási bírságot is kiszabhatnak vele szemben.
- Ha a nem gondozó szülő nem fizet gyermektartásdíjat…A gyermektartásdíj nem-fizetésének büntetőjogi konzekvenciái vannak, amennyiben a kötelezett saját hibájából nem teljesíti a tartásdíj fizetési kötelezettségét, a jogosult, vagy a gyermek érdekében a gyámhivatal tehet büntető feljelentést. Ezenkívül a gyámhivatal egyéb intézkedést is tehet a kiskorú érdekében.
Láthatás kikényszerítése gyermektartásdíj megfizetése miatt
Ez is hibás álláspont. A családjogi törvényünk, nem olyan módon szabályozza a kapcsolattartást, hogy arra a másik szülőnek akkor van joga erre, ha fizeti a gyermektartásdíjat. A kapcsolattartásnak nem ára a gyermektartásdíj. Azt már láttuk, hogy a családjogi törvény a különélő, nem gondozó szülőnek jogává és kötelezettségévé teszi a gyermekével a kapcsolattartást.
Zsarolás helyett hatósági intézkedés
A különélő szülők egyike sem élhet kvázi „zsarolással” a másik szülővel szemben. A felek vagyis a szülők egyenrangú félként kötelesek viselkedni a kiskorú érdekében. Természetes az, hogy megbeszélik egymással a kapcsolattatásból eredő, azzal összefüggő közös jog és közös kötelezettség teljesítéséből adódó problémákat, de amennyiben azokat nem tudják egymás között rendezni, a hatóság intézkedését kell kérniük, az önkényes, egyoldalú döntés helyett.