Thököly Imre, a mostohaapa, akinek a politika fontosabb volt

II. Rákóczi Ferenc mindig gyűlölettel gondolt mostohaapjára, Thököly Imrére, pedig a történészek summázata szerint Bocskaitól Bethlen Gáboron, a két Rákóczi Györgyön, az Erdélyre támaszkodó kurucokon és Thököly Imrén át zökkenő nélküli egyenes út vezet II. Rákóczi Ferenc függetlenségi harcáig.

„akár véletlenül, akár a Te rendelésed szerint történt a dolog Uram,… anyánk, a te szolgáló leányod, férjének személyében kígyót fogadott ágyába”.

Írta mostohaapjáról emlékirataiban. Miből táplálkozik a 275 éve, húsvét nagypéntekjén, 59 éves korában Rodostóban elhunyt erdélyi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc utálata, mikor sorsuk, céljaik nagyon sok mindenben hasonlítanak egymáshoz származásuk különbözősége ellenére?

Hasonlóság mostohaapa és mostohafia között

• 

  Korai félárvaság…II Rákóczi Ferenc félévesen jutott félárvaságra, amikor édesapja meghal, míg mostohaapja édesanyja halálát követően kétévesen.

• Korai árvaság…Thököly Imre tizenhárom évesen jut árvaságra, míg II Rákóczi Ferenc gyakorlatilag árvává válik tizenkét évesen, amikor anyját örökre elszakítja tőle a Bécsi udvar.
• Ausztriai ház iránti gyűlölet…A tizenhárom évesen teljes árvaságra jutott Thököly Imrében a gyermekkori sérelmek mély nyomott hagytak és engesztelhetetlen gyűlöletet érzett az ausztriai ház iránt. II. Rákóczi Ferenc nem csak apja ősei révén vált részesévé a modern, osztálykülönbségek nélküli nemzettudatnak, hanem édesanyján keresztül összeköttetésbe került Magyarország minden elégedetlen vezető főúri családjával.
• Politikai célzatú házasság…Thököly Imre házassága Zrinyi Ilonával nemcsak a vagyont, de a magyar fejedelemség megszerzésének a lehetősőgével is kecsegtetett. II. Rákóczi Ferenc az osztrák udvar engedélye nélkül vette el a tizenöt éves Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnőt , akinek nagynénjén keresztül került rokonságba XIV. Lajos francia királlyal, az angol királyi házzal is.
• Fiatalon kurucvezérség…Thököly Imre huszonhárom évesen lesz a kurucok választott vezére, míg II. Rákóczi Ferenc épp huszonhárom éves, amikor először felkérik Thököly bujdosó kurucai a vezérségre, de akkor még visszautasítja.  Huszonhét éves, amikor úgy érzi, hogy el kell fogadnia.
• Francia támogatás…XIV. Lajos Thököly Imre támogatója, míg II. Rákóczi Ferenc a felesége nagynénjén keresztül rokonságba is került a  királyi családdal.
• Erdélyi fejedelemség…Mind a ketten voltak erdélyi fejedelmek.
• Habsburg ellenes katonai események irányítói
• Emigráció…Mind a ketten Törökországi emigrációba kényszerültek. Thököly Izmitben halt meghúsz év emigráció után. II. Rákóczi Ferenc Rodostóban halt meg huszonnégy év emigrációt követően.

Különbség mostohaapa és mostohafia között

• 

  Származás..II. Rákóczi Ferenc fejedelmek családjába született, családjának hihetetlen politikai, gazdasági súlya volt. Apai és anyai, nagyanyai ősei és rokonai között a XVI-XVII. századi magyar történelem nemzeti hőseit és az erdélyi fejedelemség történetének egy híján minden irányító szereplőjét megtaláljuk. Anya rokonságban volt öt erdélyi fejedelem Báthorival, Majláth és Bebek családokkal, Zrínyivel, a szigetvári hőssel, Zrínyivel, a költővel, Frangepán és Nádasdi családokkal. Rákóczinak apai ősei négy generáción keresztül vagy választott, vagy tényleges fejedelmei voltak Erdélynek. Thököly Imre családjának előkelősége újkeletűnek számított. Dédapja még ló- és marhakereskedő volt, aki szolgálatai elismeréseként kapott nemesi, majd bárói címet és szerezte meg a késmárki várat és uradalmat. Apja a házasságával kapott grófi címet, Thököly Imre viszont leánytestvérei jelentős főurakkal kötött házasságával Esterházyakkal és Nádasdykkal került rokonságba.

  Vagyon…II. Rákóczi Ferenc az egyik leggazdagabb és legjelentősebb család sarja volt, annak ellenére, hogy 1688-ban elkobozták a váraikban levő vagyontárgyakat, arany- ezüstpénzeiket beolvasztották, értékes vagyontárgyaikat szétosztogatták.

• Hit...II.Rákóczi Ferencre nagy hatást gyakorolt nagyanja, Báthory Zsófia erős katolikus hite, bár a császári udvar jezsuita iskolába próbálták belőle a magyarságot és a hitet kitörölni belőle és ijfú korában igen szabad elveket vallott. Thököly Imre protestáns vallásgyakorlást és a rendi szabadságot küzdelme zászlajára is tűzte.

Mozaikcsalád vagy politikai szövetség?

Milyen is lehetett egy hároméves kisfiúval és hétéves kislánnyal élő kétgyermekes,  vagyonos özvegyasszony és ifjú szerelmének a mozaikcsaládja a XVII. században, ha az asszony az erdélyi fejedelem Báthoryk, a Zrinyik, a Frangepánok, a Nádasdyk rokona, az ifjú szerelem a frissen megválasztott kuruc vezér? Rövid. Nagyon rövid. Három év. Zrinyi Ilonát, II. Rákóczi Ferenc édesanyját a politika, a függetlenség és a nemzettudat hozta  Thököly Imrével közelebbi viszonyba 1679-ben, de a harminchét éves,   dekoratív fejedelemasszonyt elbűvőlhette a személyes találkozás az eszes, huszonhároméves fiatal gróffal, akinek a csillaga felkelőben volt. Az 1682-ban megkötött házassággal mindketten politikai reményeik beteljesedését is várták. Az ifjú férj neje és a Rákóczi-árvák vagyonával és családi tekintélyével alátámasztani vélte nagyra törő terveit, amelyek az erdélyi fejedelemségen át a magyar korona felé törtek. A tizennégy évvel idősebb, boldog új asszony pedig Thökölytől várta, hogy fiát visszasegíti családja erdélyi fejedelemségébe. II. Rákóczi Ferenc sohasem tudta elfogadni édesanyja választását és még emlékírataiban is azt a sohasem bizonyított legendát emlegette, hogy mostohaapja a halálát és mint örökösnek, a vagyonát akarta.

„Hogy engem, házam utolsó sarját, láb alól eltéve és megtartva magának az örökös jogon házamat illető várakat és erősségeket, Magyarországot és a magyar koronát (melyre vágyott), megnyerje és megtarthassa”

II. Rákóczi Ferenc  úgy értékelte, hogy mostohaapja csak hozományvadász volt, aki csak színlelte a szerelmet. De az idő azt bizonyította, hogy a történelem kihívásai ellenére Zrinyi Ilona élvezte a házasságot és az anyaságot. Azzal, hogy csatlakozott férjéhez a száműzetésében a férje mellett jóban-rosszban hősiesen kitartó asszony szimbólumává vált.

A katonás mostohaapa

II.Rákóczi Ferenc életrajzírói fontosnak találják megjegyezni, hogy Thököly Imre volt a mostohaapja, ugyanakkor  a mostohafiú emlékirata meglehetősen elfogult negatív érzelmekről tanúskodik. Milyen hatást gyakorolhatott rá abban zűrzavaros időszakban mostohaapja, amikor a török és osztrák hatalmi harcoknak nemcsak képletesen, de ténylegesen is színterévé vált Magyarország és függetlenségi harc átitatta az egész nemzetet?

A száraz tények szerint a hatéves kicsi gyermek 1682 júniusától töltötte el azt a három évet mostohaapjával, ami egész életre szóló rossz vélemény megformálására késztette. Valószínűleg a gyermektelen, korán árvaságra jutott fiatal mostohaapának nem volt szülői mintája. Elsősorban a szívét, lelkét, mindennapjait átható függetlenségi háborúra, lehetséges hadjáratokra koncentrált és nem egy hatéves gyermek igényeire. Bár a házasság a bécsi udvarral kötött fegyverszünet felmondásával indult, de az első időszakot még vidáman töltötte a család. Együtt szüreteltek, karácsonyoztak, farsangoztak. A családi idill az 1683 júliusában indult Bécs elleni nagy hadjárattal változott meg. A diadalmenettel kezdődő, majd ámokfutással felérő gyászos futással végződő hadjáratra Thököly magával vitte mostohafiát, hogy megismerje a katonalétet, de a tábori élet az alig hétéves gyerek számára hatalmas megpróbáltatást jelentett. A gyermek külön sátrat kapott és vele volt kamarása és tanítója, aki amennyire a körülmények engedték, tovább tanította. Mély nyomokat hagyott a fiúban, hogy az első, szeptemberi vereség utáni zűrzavarban csak kamarása tudta megmenteni a fékeveszett visszavonuló csapatoktól. A nem ápolt vérhas, az éhség, a téli táborozás,  a folyamatos táborcserék legalább annyira megviselték, mint a mostohaapja által adott, időskorában megalázónak ítélt nemesapródi szolgálat.   Megnyugvást az édesanyjával töltött idők jelentették, mivel az asszony követte a sereget és a sátortábor körüli várukba költözött, hogy közel legyen a férjéhez, gyerekéhez. 1685-re  Thököly hatalma meggyengült, már nem kapott segítséget külföldről és végül a helyzet annyira katasztrófálissá vált, hogy Munkács várába szorultak. A reménytelen helyzet kétségbeesett tervre ragadtatta. Elhatározta, hogy Váradra megy a törökhöz s erre az útra is magával viszi a kilencéves fiút túszként. Végül Zrinyi Ilona könyörgésére felhagyott tervével. A fiú többet nem találkozott mostohaapjával.

A rengeteg vándorlás és megpróbáltatás ellenére is állandóan foglalkozott Badinyi a gyerekkel. 1685 május 12-én írja Csató András Regéczből: „Kisurunk ő nagysága igen nagy s friss jóegészségben vagyon s jól is tanul.”-olvashatjuk Asztalos Miklós kitünő II. Rákóczi Ferencről és koráról szóló művében.

Thököly Imre  végrendeletében sokkal kedvesebben szólt mostohafiáról, mint fordítva.

„Méltóságos Felső-Vadászi Rákóczi Ferenc fejedelemnek, eddig is hozzám való relatiójához képest, amennyiben édesanyját feleségül vévén el, kezem alatt nevekedett egy darab ideig, ebben a bujdosó állapotomban sok jóakaratjával élvén, velem való jótétéjért… minden jussomat ő kegyelmére legálom…”

A katonás hangulatért egy kedves képösszeállítása a youtube-ról Bécs ostromáról.