Jogi mozaik – Gyermektartásdíj megállapítása

A gyermektartás mindig érzékeny téma, de a gazdasági válság méginkább a mozaikcsaládok, elvált szülők slágertémájává teszi. A gondozó szülő, legtöbbször az anya, a gyermektartás díj emelésére, míg a szülői jogait láthatásokon keresztül gyakorló apa a csökkentésére tenne kísérletet. De melyek a jelenlegi általános szabályok?

Gyermektartásdíj  szabályaival, annak megállapításával,  mértékével

• Jelenleg a családjogi törvény és  kapcsolódó rendeletei foglalkoznak.
• 2011. január 1-től az új polgári törvénykönyv szabályozza a gyermektartást és a gyermektartásdíj megállapítás alapvető szabályait.

Az új Polgári törvénykönyv várható hatása

1. 2011. január 1-től a családdal, a rokonok és a kiskorú gyermekek tartásával kapcsolatos szabályozás is része az új polgári törvénykönyvnek
2. Ennek kapcsán a jövőben, a jogszabály hatálybalépését  követően  feltehetően lesznek módosulások.
3. Új elemként lép majd be, ha az  új  PTK. hatályba lép  várhatóan 2011. január l.-vel, hogy figyelembe kell venni a gyermek, valamint a reá tekintettel az őt nevelő szülőnek jövedelmi helyzettől függetlenül juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A gyermektartásdíj megállapításának módja

1. MEGÁLLAPODÁS…A  gyermektartásdíj mértékére és módjára a jogosult és kötelezett megállapodása az irányadó.

2. BÍRÓSÁGI MEGÁLLAPÍTÁS…Ennek hiányában a jogosult, a tartásdíj megállapítását  a bíróságtól kérheti. Amennyiben a bíróság állapítja meg a gyermektartásdíjat, ennek során figyelembe kell venni:

• a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni helyzetét,
• a szülők háztartásában eltartott valamennyi gyermeket,
• a gyermek saját jövedelmét.

3. BÍRÓSÁG JÓVÁHAGYÁSA…Arra is lehetőség van, hogy a szülők által megkötött megállapodást a bíróság jóváhagyja.

Gyermektartásdíj megállapításának feltételei

• A kiskorú gyermek tartásra rászorultságát minden esetben vélelmezni kell.
• A  szülő a  saját tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével mindazokat  a javakat, amely létfenntartására rendelkezésére állnak.  Éppen ezért a szűkös körülmények között élő szülő  is köteles gyermektartásdíjat fizetni. Természetesen e szabálynak is vannak korlátai, ez nem vezethet olyan eredményre, hogy a tartásdíj fizetésére  kötelezett szülő teljesen ellehetetlenüljön.
• A tartásdíj mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképességét is figyelembe véve kell megállapítani. Mi az indokolt szükséglet, mi tartozik ebbe a körbe? A megélhetés indokolt költségei közé kell sorolni  pl. a lakhatás, ruházkodás, taníttatás költségeit.  A megélhetés költségei nyilvánvalóan nem egy állandó jellegű összeg, az körülményektől függően változhat, ezért a feltételek megléte esetén a tartásdíj összege módosítható.
• A gyermektartásdíj megállapítására irányuló perben a  bíróságnak tisztázni kell a tartásdíj alapjául szolgáló kereset, jövedelem összegét. Ez, gyakran nem egyszerű feladat, figyelembe véve  az egyéni vállalkozásból, szabadfoglalkozásból származó jövedelmet, vagy külföldi lakással,   vagy külföldi  munkahellyel rendelkező kötelezettet.  Sőt gyakori, hogy munkaviszonnyal nem rendelkező, alkalmi munkából élő  szülőt kell tartásdíj fizetésére kötelezni.
• Természetesen a tartásdíjra irányuló perben be kell szerezni mindkét szülő kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyira vonatkozó adatokat. Általában a kereset levél beadását megelőző egy évi összes –  a  előző bekezdésben felsorolt – jövedelmet kell figyelembe venni. A tartásdíj megállapításánál és kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó /adóelőleg/ nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék,magánnyugdíj pénztári tagdíj és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.
• Új elemként lép majd be, ha az  új  PTK. hatályba lép, – várhatóan 2011. január l.-vel – hogy figyelembe kell venni a gyermek, valamint a reá tekintettel az őt nevelő szülőnek jövedelmi helyzettől függetlenül juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
• A tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni. Százalékos megállapítás esetén meg kell jelölnie a bíróságnak a tartásdíj alapösszegét is. Ugyanis  csak százalékos mérték megállapításánál  a későbbiek ben, a kötelezett keresete ingadozásával  a gyermek érdeke esetleg indokolatlanul sérülne.

Gyermektartásdíj mértéke

• A gyermektartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 %-ában kell megállapítani. Figyelemmel kell lenni ennek során a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülők háztartásában eltartott ás saját illetőleg mostoha gyermekekre, a gyermek saját jövedelmére.
• A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelem 50 %-át  több gyermek esetében sem haladhatja meg. Természetesen ez esetben az egy gyermekre eső megállapítás szükségképpen kisebb a 15 %-nál. Ilyen kisebb összegű megállapítás indokolt lehet akkor is, ha a kötelezettnek kirívóan magasa jövedelme.
• Gyerekenként 25 %-nál magasabb megállapítás indokolt lehet, ha a gyermeket gondozó szülő  kivételesen nehéz anyagi helyzetben van.

A gyermektartásdíj alapjául szolgáló jövedelmek

A gyermektartásdíj alapja elsősorban

• a kötelezett főállásában elért, a bérköltség terhére kifizetett összes munkabér (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. havi és további havi fizetés)
• rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetmény kiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék,13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság
• a személyi jellegű egyéb kifizetésként járó jövedelem
• nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.)

A gyermektartásdíjjal más-más aspektusból már korábbi cikkeinkben is foglalkoztunk.

• 

  Az apák az általuk fizetett kirándulásokkal, vakációkkal csökkenthetik-e a gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget az Optimizálható-e a gyerektartás? című cikkünk foglalkozott.

• Az apának van-e lehetősége az általa fizetett gyermektartás ellenőrzésére Gyermektartásdíj felhasználásának ellenőrzése című cikkünk tartalmazta.
• A nem gondozó szülő, általában az apa élettársának kötelezettségeit az Élettárs osztozik-e az gyermektartásdíj fizetési kötelezettségben című cikkünkben dolgoztuk fel.