A mozaikcsaládok esetében az életüket, életmódjukat meghatárzó kérdés, hogy a kapcsolattartást a gyermekével együtt nem élő szülő hogyan gyakorolja, gyakorolhatja. Sokszor borzolja a kedélyeket, a szülők közötti kapcsolatot, ha a kapcsolattartás jogával a szülő nem élhet szabadon, hanem zsarolás tárgyává válik és a gyermekével együtt nem élő szülőt sakkban tartják a megvonás, korlátozás, rugalmatlanság eszközeivel. Ebben a cikkünkben az általános szabályokkal fogalkozunk, de vissza fogunk térni ezekre a speciális esetekre is.
A kapcsolattartási jog szabályozása
- Családjogi törvényünk szabályozza a gyermeknek különélő szülőjével való kapcsolattartási JOGÁT, továbbá a különélő szülő kapcsolattartási kötelezettségét is.
- A szülő és gyermeke közötti „érintkezési” jogot 1986. évi jogszabályi változatatta kapcsolattartási jog elnevezésre. Ez a kifejezés nemcsak formailag, tartalmilag is jobban kifejezi azt az igényt, amely e tekintetben felmerült. Jelentős hangsúlyt kapott, hogy a különélő szülőnek a gyermekével való kapcsolattartás nemcsak jog, hanem kötelezettség is.
A kapcsolattartási joga
- gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson
- a gyermekétől különélő szülő kötelezettségét, miszerint a gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyerekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen.
- A gyermeket gondozó szülő, vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
Mi a kapcsolattartási jog célja, tartalma?
- A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekének sorsát, jövőjét akkor is figyelemmel kísérje, ha gyermekétől külön él és a szülői felügyeleti joga részben vagy egészben szünetel. Felelőssége továbbra is fennáll a gyermeke erkölcsi fejlődésének elősegítésére, jellemének kialakításra, képzettségének megszerzése terén.
- A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel.
- Kivételes indokolt esetben – a kiskorú érdekében – azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy a –kiskorú állami nevelésbe vétele esetén a gyámhatóság dönt.
Kapcsolattartás meghatározása
- Szülők…A kapcsolattartásról, mint a kiskorút érintő legtöbb családjogi kérdésről, elsősorban a szülők meggyezése irányadó.
- Gyámhatóság…Ennek hiányában illetőleg a szülő és gyám közötti vita esetén a GYÁMHATÓSÁG dönt.
- Bíróság…Ha házassági, vagy gyermek elhelyezési per van folyamatban, a perben a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattatásról a bírság dönt.
Kapcsolattartás spaciális esetei
- A gyámhivatal, illetve a házassági vagy gyermek elhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szüneteltetését rendelheti el.
- Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. Kettő év elteltével a kapcsolattartás ismételt szabályozása a gyámhatóságnál kérhető.
- A kapcsolattartásra vonatkozó bírói ítélet végrehajtása eltér az általános végrehajtási szabályoktól. Ugyanis a bíróságnak az ilyen határozata végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.
A kapcsolattartási jog alanyai
Kik élhetnek kapcsolattartási joggal?
- Elsősorban a szülő, a nagyszülők, a testvér.
- Jogszabályban megállapított esetben, vagyis, ha a szülő, vagy nagyszülő a kapcsolattartási jogával önhibáján kívül nem tud élni, abban az esetben a gyermek szülőjének testvére, szülőjének házastársa is jogosult kérni a jog gyakorlására való feljogosítását.
- A nagyszülő és testvér kapcsolattartási jogában az érzelmi kapcsolat ápolása, a szeretet megnyilvánulása a domináló. Ez utóbbi kapcsolattartás nem a kötelesség teljesítés előírása, inkább csak lehetőség.
A kapcsolattartás formái, mértéke, módja
A kapcsolattartásnak döntően két formáját ismerjük illetve szabályozza a jog.
Ezek a
- folyamatos és
- időszakos kapcsolattartás.
A folyamatos kapcsolattartás
A folyamatos (rendszeres) az a kapcsolat, amely a szülő és gyermek között visszatérően, rendszeres időközben ismétlődik. Jogszabály a rendszeres kapcsolattartás idejét nem korlátozza. Az érintett hatóságra (bíróság, vagy gyámhatóság) bízza az eset összes körülményének és a gyermek érdekeinek, egészségi állapotának, a szülők méltányos érdekeinek függvényében a döntést. Figyelembe kell venni a gyermek és szülő lakása közötti távolságot. A gyermek érdeke, hogy a nem gondozó szülőjével is optimális időt tölthessen el, de a gyakoriság ne váljon a gyermek zaklatásává.
- a gyerek szokásos tartózkodási helyén való meglátogatását,
- a gyermek szokásos tartózkodási helyéről meghatározott időtartamra, visszaadás kötelezettségével történő elvitelét,
- a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolatot, igy a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést. Ajánljuk ezzel kapcsolatban cikkünket az amerikában egyre több államban használt E-láthatásról.
A kialakult gyakorlat a körülmények figyelembevétele mellett általában a folyamatos kapcsolattartás időpontja kéthetenként, hétvégén egy, vagy két nap elvitellel történő kapcsolattartás.
Az időszakos kapcsolattartás
Az időszakos kapcsolat magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek alatt és többnapos ünnepek időszakában való, huzamosabb együttlétet.
Ehhez tartozik még a gyermek elvitelének költsége, ruházattal ellátása, a gyermek visszaadás, a kapcsolatfelvétel elmaradásának konzekvenciáit, a szülők értesítési kötelezettsége, a bírósági és gyámhivatali döntés végrehajtása, melyre visszatérek.