Az elmúlt 10 évben nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi kurzus tudatosan nem vállal érdekközösséget a mozaikcsaládokkal. Ha mégis, akkor komoly különbséget tesz az anya körül kialakuló mozaikcsalád  és az édesapa körül kialakuló mozaikcsalád között.  A jelenlegi családfelfogás az anya új férjét/élettársát értékesebbnek tekinti, mint az édesapát a családi pótlékra jogosultság, a CSOK, a személyi jövedelemadó kedvezmény szempontjából.

A gyakorlatban azzal a ténnyel egyáltalán nem törődik, hogy az édesapa a gyermekek neveléséhez nem csak pénzzel, de idővel, sőt a nevelési feltételek megteremtésével is épp úgy hozzájárul, mint az édesanya. Annak ellenére, hogy gyermekszobára van szükség a láthatások minőségi lebonyolításához, a lakástámogatásoknál az elvált apák nem léteznek, hiszen  minden jogot és támogatást a családi pótlék igénybe vevőjéhez kapcsol.

Épp ezért szinte szokatlan kivételnek tűnik a lakásfelújítási támogatás, amelynek személyi feltételei megengedőbbek, mint a CSOK vagy a babaváró hitel igényléshez kötött kritériumok. Ezt úgy érték el, hogy az igénylés szempontjából a családnak mintha egy új definíciót adtak volna és gyakorlatilag a család alatt az igénylőt és a támogatásnál figyelembe vehető gyermeket értenék, akikre külön-külön feltételhalmazt állapítottak meg:

1. Az igénylő lehet házaspár, élettárs, lehet  elvált, ha gyermeket nevel, de az egyszülős családok is igénybe vehetik a nevelt gyermekek számától függetlenül. Persze ugyanaz a család csak egyszer veheti igénybe, de a gyermekeket külön-külön nevelő elvált szülők a támogatáson is osztozhatnak, de ha a két szülő közül csak az egyik nevel gyermeket, akkor ő a jogosult.
2. Az igénylőnek legyen lakása, amelyben a támogatásnál figyelembe vehető gyermekkel együtt legalább 50 % tulajdonrésszel kell rendelkeznie.
3. Az igénylőnek legyen gyermeke. A legfeljebb 25 éves nevelt gyermek (a 12. hetétől a magzat is számít) a háztartásban, a megváltozott képességűek, gyodra jogosult gyermekek esetében a 25 éves életkorral nem kell számolni. A felújítási támogatás kapcsán nem kizáró ok, hogy ugyanarra a gyermekre korábban igénybe vett a család már valamilyen kedvezményt (pl. Babaváró hitel, csok, vagy gyermekek után járó jelzáloghitel-elengedés).  Örökbefogadott gyermek esetén a gyámhatóság véglegessé vált engedélyező határozatára is szükség lesz.
4. A támogatásnál figyelembe vehető gyermek éljen vele a feltételeknek megfelelő lakásban legalább egy éve.
5. Az igénylőnek legyen legalább 1 éves folyamatos tb-jogviszonya, maximum 30 nap megszakítással.  Többek között, azok, akik munkaviszonyban állnak, szövetkezet tagjai, akik a szövetkezet tevékenységében személyesen részt vesznek (munkaviszony, vállalkozási-, vagy megbízási jogviszony keretében)., az álláskeresési támogatásban részesülő személyek (munkanélküli segély), az egyéni- és társas vállalkozók, a megbízási szerződés alapján dolgozó személyek (a havi javadalmazásnak el kell érnie a minimálbér 30 százalékát), az egyházi szolgálati viszonyban lévő személyek, az őstermelők, a főállású kisadózók, az állami projektértékelői jogviszonyban lévő személyek (a havi javadalmazásnak el kell érnie a minimálbér 30 százalékát), a köztársasági elnök felesége, azon külföldön dolgozó személyek, aki a közösségi rendelet, vagy két ország között kötött megállapodás alapján magyar biztosítottnak minősülnek, a felsőoktatási jogviszony is számít, az utolsó 3 hónapban az álláskeresési járadék is figyelembe vehető, és a nyugdíj mellett végzett munka is beszámítható). Azaz nem  gond, ha valaki a felújítási munkálatok során, az igénylést megelőzően veszíti el a munkáját, a folyósított álláskeresési járadék ugyanis elfogadható tb-jogviszonyként.
6. Az igénylőnek ne legyen közfoglalkoztatási jogviszonya, ami kizáró tényező az igénylést megelőző 180 napban.
7. Az igénylő nem kell, hogy korábbi CSOK igénylő legyen.

A jó látható eltérés, hogy nem feltétlen a családi pótlék igénybe vevője kaphatja meg a lakásfelújítási támogatást. Egyrészt a gyermekeket külön-külön nevelő elvált szülők a támogatáson is osztozhatnak, igaz ha a két szülő közül csak az egyik nevel gyermeket, akkor ő a jogosult. Másrészt a 25 éves korhatárig történő kitolással a tényleges eltartó, a gyermekkel legalább egy éve együtt élő szülő is igényelheti. Persze ezekhez a megoldásokhoz a szülők közötti kollaborációnak egy minimális foka elengedhetetlen.